A Magyar Színházi Társaság közgyűlése

  • Nyomtatás

2009. október 26. | Rátkay Klub

Résztvevők:
Budapesti Operettszínház, Budapest Bábszínház, Egri Gárdonyi Géza Színház, Gyulai Várszínház, Harlekin Bábszínház, Kabóca Bábszínház, Kolibri Színház, Magyar Színház, Miskolci Nemzeti Színház, Nyíregyház Móricz Zsigmond Színház, Pannon Várszínház, Pécsi Nemzeti Színház, Radnóti Színház, Stúdió K, Szegedi Nemzeti Színház, Trafó, Új Színház, Veszprémi Petőfi Színház, Vígszínház, Weöres Sándor Színház Szombathely, Zsámbéki Nyári Színház Színház- és Filmművészeti Egyetem, OSZMI, ASSITEJ, ITI, Színházi Kritikusok Céhe, Magyar Bábművészek Szövetsége, Színházi Dramaturgok Céhe, Független Színházak Szövetsége, MASZK Országos Színészegyesület, Szabadtéri Színházak Szövetsége

Vendégek: Nagyné Varga Melinda, Gyimesi László, Maggi István, Megyeri László, Nagy Viktor, Pálóczi Renáta (MJVSZ)

Vajda Márta 15 órakor megállapította, hogy a 70 tagból 26 van jelen, ezért a közgyűlés nem határozatképes. A tíz perccel később, 15.10-kor elkezdődött taggyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ezért azt megnyitja. (A megnyitás után többen még megérkeztek). Köszöntötte a megjelenteket: a tagszervezetek képviselőit és a vendégeket. Levezető elnöknek Solténszky Tibort javasolta. A jelenlévők egyhangúan – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – a javaslatot elfogadták.
Solténszky Tibor ismertette az előzetesen kiküldött napirendet, s megkérdezte, van-e hozzá módosító indítvány. Módosítás nem érkezett, így felkérte Csizmadia Tibort, a Magyar Színházi Társaság elnökét, az éves beszámoló megtartására.

Legutolsó közgyűlésünkkor – 2008. december 16-án – arról számolhattunk be, hogy több éves munkánk eredményeként 2008. december 8-án a Magyar Országgyűlés elfogadta az Előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályáról szóló törvényt, ahogy mi egyszerűen hívtuk a „színházi törvényt”. Örültünk, s nagy várakozással tekintettünk a következő év elé. Tudtuk, hogy az átmeneti lesz, felkészülés a törvény tényleges működésére, azt is tudtuk, hogy jelentős mennyiségű pénz áramlik a területre – bár az éppen eszkalálódó gazdasági válság miatt, ebben teljesen senki sem bízott igazán. Vártuk a hatályba lépést, ami 2009. március 1-jén megtörtént. Sajnos kiderült, hogy az ígéretek ellenére a minisztérium nem kompenzálta a tárcaintézményeket azért, hogy ők nem esnek a törvény hatálya alá. Sőt, több lépcsőben jelentős elvonásokat is el kellett szenvedniük, s saját jogon nem pályázhatnak a tv. alapján kiírt művészeti pályázatokra sem. Azóta azt is tudjuk, hogy az idei plusz pénz csak egyszeri juttatás volt, a 2010-es költségvetés alapjául a tavalyi, 2008-as szolgál. Ez nyilvánvalóan negatívum, de más területekkel összevetve elmondható, hogy az előadó-művészet az egyetlen olyan terület, amelytől a válság ellenére nem vontak el pénzt, sőt egyszeri, nem kicsi tőkeinjekciót is kapott.
A fentiek miatt az év során számos összejövetelt tartottunk, folyamatosan tájékoztattuk a színházakat a teendőkről, emeltük fel szavunkat a problémás kérdésekben. (gazdasági igazgatói összejövetelek Miskolcon és Budapesten többször is). Májusban egyeztettünk az Előadó-művészeti tanács összetételével kapcsolatban is. Miniszter úr részt vett a POSZT-on, javaslatainkat részben megfogadta, de sajnos későn került sor a tanács kinevezésére, így az első sürgős teendők megítélésünk szerint kapkodva születtek. A jövőben szeretnénk szorosabbá fűzni kapcsolatunkat a tanács tagjaival, a színházi kollégiummal, s tisztázni a Színházi Társaság szerepét a jelenlegi felállásban. Ezúton kívánunk a tanács színházi tagjainak felelősségteljes munkát: Csóti József, Hudi László, Léner Péter, Mácsai Pál, Vidnyánszky Attila.

Kiemelkedő témának tartjuk az oktatás kérdését. A színházi terület három törvényben is érdekelt, az oktatási, felsőoktatási és szakoktatási kérdésben. Többször tárgyaltunk ezekről a témákról, s munkabizottságok kialakításával szeretnénk megfelelő törvénymódosításokat kezdeményezni.

Az elmúlt évben három szervezet is képviseltette magát a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumában. A Társaság mellett a MASZK, valamint a Bábművészek Szövetsége. Az idén a bábosokat a Hungária Televízió Közalapítványba sorsolták be. Szeretnénk a médiatörvény esetleges módosításában is aktívan részt venni, elsősorban a színházi közvetítések növelése, a szakmailag alapos kritikai visszhang, illetve a jutányos promóciós lehetőségek megteremtése céljából.

Az elmúlt évben is számos kuratórium munkájában vettek részt képviselőink. Mi koordináltuk a Jászai Mari, a Blattner Géza, az Aase-díj kuratóriumait, ott voltunk igazgatói pályázatok, valamint minisztériumi és fővárosi pénzelosztó kuratóriumokban (alternatív, szabadtéri, nemzetiségi, határon túli színházak). Idén már kiadtuk a Pethes-Agárdy-díjat, melyet a művészek végakarata szerint sorsolás útján minden évben egy fiatal színészházaspár kaphat meg és költhet el utazásra.

Az idén is nagy sikerrel zajlott a IX. POSZT. A Janisch Attila válogatta versenyprogramot nagy szakmai- és közönségsiker övezte. A következő évi, jubileumi POSZT válogatója Fáy Miklós. Szeretnénk a X. fesztivált különösen emlékezetessé tenni.

Képviseltetjük magát a Fővárosi Színházi Tanácsban és a Kulturális Ágazati Szakmapolitikai Tanácsban is.

Folytattuk az egyes szakmai szervezetekkel való közös együttgondolkodást. Az idén a kritikusokkal és dramaturgokkal tartottunk kibővített elnökségi ülést. Az eddigiekhez hasonlóan mindennapi kapcsolatban álunk a határon túli magyar színházakkal, s bonyolítjuk anyaországbeli pályázataikat.

Szervezetünk legfontosabb feladatának az információk áramoltatását, a megfelelő szakmai munka biztosítását tartjuk tagszervezeteink számára. A mai, politikától nem mentes korban továbbra is pártatlanságra, szakmaiságra törekszünk. Nyitottak vagyunk minden kezdeményezésre, s próbálunk összhangot teremteni az egyes szakmai kérédsekben.

Alapelvünk a nyilvánosság. Ennek érdekében folyamatosan frissítjük honlapunkat, tesszük fel rá az egyes dokumentumokat, tájékozatókat, s tesszük ezt bárki számára elérhetővé.

A Társaság gazdálkodása:

Bevétel:
saját forrás: 14.905.000
ebből tagdíj: 10.770.000
hat. túli pályázatok: 1.000.000
maradvány: 3.135.000
egyéb támogatás: 3.862.000
ebből OKM: 3.500.000
NCA: 362.000

Bevétel összesen: 18.767.000

Kiadás:
Anyagköltség (közüzemi díj, nyomtatvány, irodaszer, stb.): 1.760.000
Szolgáltatás (bérleti díj, karbantartás, kommunikáció, kiküldetés, honlap, egyéb szolgáltatás): 5.685.000
Személyi jellegű költségek: 11.322.000
bérköltség (2 fő munkatárs, + 3 fős GH 1/3 része): 8.113.000
egyéb (repi, természetbeni juttatás): 650.000
bérjárulékok: 2.559.000

Kiadás összesen: 18.767.000

(A jelen beszámoló a szóban elhangzottak kiegészítése)
A jelenlévők három tartózkodással – később érkezettek – az elnöki beszámolókat elfogadta.

Következő napirendként Csizmadia Tibor a Színházi Társaság tagdíjának módosítását vezette elő. Kiosztásra került egy táblázat, amely az eddigi rendszer helyett (az össz-támogatás másfél ezreléke, maximum 500.000 Ft) több kategóriát állítana fel, a törvény szerinti regisztrációt felhasználva. Több javaslat felvetése után (teljes költségvetés arányában, az eddigi összeg inflációt követő emelésével) a Közgyűlés úgy határozott, hogy az elnökség és a titkárság modellszerűen kidolgozza az egyes javaslatokat, azok hatását a Társaság költségvetésére, azt e-mailben körbeküldi, így szavaztatja meg az új rendszert. Elhangzott, hogy mindenképpen szükség van a tagdíjak emelésére, mert az egyéb források – minisztériumi támogatás, NCA – is csökkennek és teljesen bizonytalanok.

Következő napirendként Nagy Viktor, a Magyar Teátrumi Társaság egyik alelnöke tájékoztatta a jelenlévőket szervezetük tevékenységéről. Elmondta, hogy a Teátrumi Társaságot ugyanazok a célok vezérlik, mint a Színházi Társaságot, az érdekek is azonosak, bár jobbára csak vidéki színházak a tagjaik. Nekik is vannak problémáik a törvénnyel kapcsolatban, köztudott, hogy ellenezték a létrejöttét, elhamarkodottnak tartották. Most zajlik Szolnokon a Társaság vándorfesztiválja, ezen a színházvezetők a törvényről is fognak beszélni. Szeretnék, ha az egyes kuratóriumokban az ő szervezetük is jobban képviseltetné magát. Nyitottak az együttműködésre, és folyamatosan tájékoztatni fogják a Színházi Társaságot a tevékenységükről.

Ezután az egyes szakmai szervezetek beszámolója következett.
A Dramaturg Céh nevében Lőkös Ildikó elmondta, hogy tevékenységük szakmai és érdekvédelmi részből áll. Szakmai területen sokkal több mindent tudtak elérni: A Nyílt Fórum már évtizedek óta bábáskodik az új magyar darabok mellett. Pécsett a POSZT idején a nagyközönséghez is jobban eljutnak, s most már a kortárs külföldi drámával is foglalkoznak. Minden évben kiosztják az előző évadban megjelent vagy bemutatott, legjobb új magyar drámáért a Dramaturg Céh díját (melyhez a pénzt a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága biztosítja), s minden lehetőséget megragadnak a dramaturg, mint foglalkozás népszerűsítésért. Most vettek fel 17 új tagot, az elmúlt években végzett dramaturgok közül. Folyamatosan véleményezték a színházi törvényt. Sajnos nem sikerült elérni, hogy minden színháznál legyem állandó szerződtetett dramaturg.
Lengyel Pál, a Bábművész Szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy a vezetőségben részleges csere történt. Számos bábfesztivált rendeznek Magyarországon, ebből kettőnél vállal védnökséget a Szövetség: a pécsinél és a kecskemétinél, ezeknél szakembereket is küld a zsűrikbe. Szeretnék feleleveníteni a szakmai napok gyakorlatát, mindenképpen fejleszteni kell a felnőtt előadások számát és színvonalát. Nagyon jó, hogy van a Weöres pályázat, melynek létrejöttében annak idején a dramaturgoktól jelentős lobbi-segítséget kaptak. A Szövetséget eddig mindig felkérték bábszínházi igazgatói pályázatok véleményezésére, szerencsére eddig ezt a területet elkerülte a politika.

A Kritikus Céh részéről Urbán Balázs, a most leköszönt vezetőség tagja tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a nyár elején lemondott a régi vezetőség, s az új megválasztásáig ő irányított a céhet ügyvezetőként. Fő eseményük az idén is a kritikus-díj kiosztása volt, s részt vettek a Kortárs drámafesztivál keretében megrendezésre került nemzetközi kritikus szeminárium lebonyolításában is. Tompa Andrea, a Céh új elnöke elmondta, hogy most először nem személyekre, hanem programra szavaztak az új elnökség megválasztásakor, melynek tagjai még Jászay Tamás és Rádai Andrea.

Programjuk lényege ITT olvasható...

Gedeon József a Szabadtéri Színházak Szövetsége nevében elmondta, hogy szervezetük tagjai egyre jobban nyitnak a nemzetköziség felé. Több helyen rendeznek nemzetközi fesztiválokat, mélyítik a kapcsolatokat, s használnak ki több ország bevonásával EU-s pályázatokat.

Novák János az ASSITEJ részéről természetesen szintén a nemzetközi fesztiválokra, kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. Külön kiemelte a Kaposvári Biennálét, amit 2010. május 2-9. között rendeznek, s amire igen nagy nemzetközi érdeklődés van. Az idén először a Kritikus díj kiosztásakor kiadták a Fehér Holló-díjat is, amit Sándor L. István kapott, mint aki a legtöbb bábelőadást látta.

Az ITI Magyar Központ elnöke, Lakos Anna elmondta, hogy legfontosabb feladatuk a tájékoztatás, az információk áramlásának segítése. Ez alapjában véve a hírlevelükön keresztül történik, de a szinhaz.hu-n is rendszeresen jelentkeznek külföldi hírekkel. A Társaság elnökségének felkérésére elvállalták, hogy a POSZT zsűrijének nemzetközi részvételét koncepciózusabbá teszik, s javaslatot tesznek a jövő évi tervezett külön nemzetközi zsűri felállítására. Emellett természetesen szívesen segítenek egyedi kérdések megválaszolásában is.

A MASZK Országos Színészegyesület éves beszámolója ITT olvasható...

Következő napirend a tagfelvétel volt. Három új szervezet kérte felvételét a Színházi Társaságba: a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Győri Balett, a Magyar Színháztechnikai Szövetség, illetve újrafelvételét kérte a Trafó. A jelenlévők egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntöttek az új tagok felvétele, illetve a Trafó újrafelvétele mellett. A Vígszínház már korábban újra csatlakozott a Társasághoz.

Ezután Csóti József tájékoztatta a jelenlévőket az Előadó-művészeti Tanács tevékenységéről. Elmondta, hogy sajnos a miniszter úr elég későn nevezte ki az EMT-t, ezért azóta is folyamatos tűzoltó munkát kell végezni. A tanács színházi kollégiumában, melynek ő az elnöke, a következők vannak: Ascher Tamás, Hudi László, Konrád Antal, Léner Péter, Mácsai Pál, Vidnyánszky Attila. Alakulásukkor úgy döntöttek, hogy nem kérnek fel állandó tagokat, hanem alkalmanként hívnak az adott témához szakértőt. Majd a Színházi Társaság levelére mégis úgy döntöttek, hogy állandó meghívottnak felkérik Csizmadia Tibort, a társaság elnökét, valamint egy bábos szakembert – ez utóbbi azonban nem vállalta a felkérést. Remélhetőleg ezzel megszűnnek a kommunikációs, információs problémák. Eddig különböző színházigazgatói pályázatok kuratóriumaiba tett a tanács javaslatokat, valamint az ezévi 400 milliós pályázati keret felosztására, illetve a jövő évi költségvetésre. Ezeknél különösen jelentkezett az a probléma, hogy a késői megalakulás és a szorító határidők miatt nem igazán volt lehetőség egyeztetésre a szakmai szervezetekkel. Főleg a költségvetés előkészítésekor derült ki, hogy milyen problémák vannak. Csak a színházak és az önkormányzatok a regisztráció során leadott saját bevallásait tudták a modellszámításoknál használni, és óhatatlanul felmerült a kérdés, mennyiben reálisak az adatok. Levélben fordultak az OKM-hez, hogy mihamarabb dolgozzák ki az ellenőrzés és számonkérés módszerét. Jelenleg csak a színházak belátására tudnak apellálni, hogy tudomásul veszik: egy felülről zárt rendszerben csak egymás terhére lehet fals adatokat leadni. Tudják, hogy a költségvetés jelenlegi tervezete több ponton aránytalan, néhány színház rosszul jár, ezért úgy döntöttek, hogy november elején újabb ülést fognak tartani, s a beérkezett javaslatok figyelembe vételével levélben jelzik az OKM felé az anomáliákat. Bár tudják, hogy a módosítás esélye kicsi, de a Színházi Társaságon keresztül várják a konkrét kérdéseket, problémákat, javaslatokat. Arra a kérdésre, hogy az EMT dönt-e az egyes szakmai kuratóriumokról – Weöres, független, stb. – Csóti József elmondta, hogy ők semmiben sem döntenek, csak javaslatokat fogalmaznak meg a miniszter felé. A Weöres és Katona kuratóriumok már megvannak, a többiekre javaslatot tesznek. Fodor Tamás kérdésére, hogy a 400 milliós pályázati keret kiírásánál a Tanács hozott-e elvi döntéseket, s miért van az, hogy csak önkormányzati színházak pályázhatnak, Varga Melinda elmondta, hogy ez a 400 millió még nem esik a törvény hatálya alá, s az csupán egy gesztus volt, hogy kikérték az EMT véleményét. Azért pályázhatnak hivatalosan csak önkormányzati intézmények, mert az összeg az önkormányzati minisztériumnál szerepel, nem volt más forrás – így sikerült megakadályozni, hogy a folyamatos elvonások idején se vegyék el. Lehetőség volt azonban arra, mint ahogy a minisztériumi színházaknak is, hogy önkormányzati színházakkal összefogva pályázzanak. Fodor Tamás szerint nagy súlyt kell fektetni a transzparenciára, a nyilvánosságra, hogy mindenki tudja, milyen mechanizmusok szerint működik a Tanács. Hudi László kiemelte, hogy ő ez ügyben írásos állásfoglalást kért a minisztériumtól.
Meczner János elmondta, hogy ez a rendszer a 0,5-os bábszínházi szorzóval mennyire igazságtalan a Budapest Bábszínházra nézve. Megérti, hogy a vidéki bábszínházak így jobban jártak, de ha a főváros nem tudja pótolni azt az összeget, amennyivel most kevesebbet kapnak, akkor be kell zárjanak. Sajnos az önbevallás sok színházat trükközésre késztet. Bodolay Géza is az anomáliákat emelte ki, s felvetette, hogy egy évre függesszék fel a törvény finanszírozásra vonatkozó végrehajtását. Kerényi Miklós Gábor szerint a problémák amiatt vannak, hogy a jövő évi költségvetés tervezésénél nem az idei, lényegesen megemelt támogatással számolnak, hanem a 2008-sal. Szerinte még így is azon kevés terület egyike az előadó művészet, ahol nem csökken a keret. A problémákat úgy lehetne orvosolni szerinte, ha a független színházak számára a törvényben biztosított 10%-ot 6%-ra csökkentenék, s az így fennmaradó összeget megkapnák a kőszínházak; a függetleneknek még így is több pénzük lenne, mint 2008-ban. Ez a javaslat a függetlenek között nem aratott sikert. Mádi Zoltán szerint az a probléma, hogy a törvény politikai legitimáció céljából jött létre, s nem készült hatásvizsgálat sem előre, sem pedig visszamenőleg. Nem látja realitását annak, hogy a végrehajtást felfüggesszék, csak az lenne a járható út, ha a színházak egymás között megegyeznének. Varga Melinda szerint sajnos, minden törvény kijátszható, ezért készítik most a szigorú elszámoltatási rendeletet. Felhívta a figyelmet arra, hogy alapvető változtatásra nem lehet számítani, csak finomításokat érdemes javasolni, mint pl. szorzószám-változás. Csizmadia Tibor elmondta, hogy a függetleneknek meg kell kapniuk a pénzüket, s hogy ebben a helyzetben a fővárosra hárul nagy felelősség a pénz további elosztásánál. Talán egy féket kellene beiktatni a törvénybe, hogy ne lehessen 2008-hoz képest +/-5%-nál nagyobb eltérés az egyes színházaknál.
Gyimesi László hosszasan beszélt a törvényről és az EMT-ről. Tény, hogy későn alakult meg, így nagyon kevés idő volt a költségvetés véleményezésére. A PM eredeti javaslata az volt, hogy a törvény ne lépjen hatályba a 2010-es költségvetésben, hacsak nem a 2008-as évi számokkal. Tulajdonképpen ezzel még mindig jobban jártunk, mert különben kevesebb lenne a pénz. Mindenképpen előnye a törvénynek, hogy normatív rendszert hozott be. Valóban vannak problémák, módosításokat csak a parlamenti frakciókon keresztül lehet elérni. De a finanszírozás csak jövőre lép hatályba, akkor látszik igazán működés közben, hogy mik a hibái. Tudni kell, hogy 2 forrás van, a 7- melléklet és az OKM pénze. Ha másként akarjuk elosztani, ahhoz konszenzus kell.
Arra a kérdésre, hogy az adójóváírás mikor lép életbe, elhangzott, hogy október végén várható az EU határozatának kihirdetése a Pénzügyminisztérium részéről. Amennyiben az 2010-ben lép életbe, az „adományozók” 2011-ben írhatják le először adójukból az Előadó-művészeti Iroda igazolása alapján a területre szánt adományaikat.
Novák Eszter kifogásolta, hogy a szorzók szakmai konszenzus nélkül kerültek megállapításra, nem volt egyeztetés, előzetes tájékoztatás. Azt kellene elérni, hogy a törvény legalább ne büntessen – van néhány színház, amely hiába töltötte ki becsületesen a kért kérdőíveket, van magas előadás- és nézőszáma, mint pl. Nyíregyháza, jövőre mégis nagyon rosszul jár.
Válaszként elhangzott: az, hogy mi kaphat szorzót, a törvény fogalmazza meg. Az, hogy az aktuálisan mekkora szám, évente változhat. A szorzószámokon lehet változtatni, de a szétosztható összeg nem változik. Most a legkisebb kár elve alapján készült ez a tervezet, s talán baj az is, hogy nincsenek kellőképpen definiálva a szorzószámok mögötti fogalmak.
A vitát hosszasan lehetett volna még folytatni, de a közgyűlés bezárása előtt ismételten elhangzott: a Színházi Társaság a hét végéig várja a törvény problémáival kapcsolatos szövegszerű javaslatokat, ugynakkor mindent megtesz annak érdekében, hogy lehetőség szerint minden információt megszerezzen, s azt tagjaihoz továbbítsa.
Solténszky Tibor 18.30-kor megköszönte a részvételt, s a közgyűlést bezárta.