A Magyar Színházi Társaság Elnökségének összejövetele

2009. december 14. | Városligeti fasor

Az összejövetel célja az előadó-művészeti törvényhez kapcsolódó, illetve abban szereplő adójóváírás elfogadásával, az adótörvény módosításával kapcsolatos helyzet, a teendők ismertetése volt.

Megyeri László röviden ismertette az előzményeket. A filmtörvénynél alkalmazták először, s mint akkor, most is az EU jóváhagyása kellett. Az EU végül is elismert, hogy ez a jogszabály más érdekeket nem sért, a kultúrába nem szól bele, a támogató a kezdeményezett, s az előadó-művészeti szervezet csak másodlagos haszonélvezője.
Az EU a vártnál korábban, október 28-án megadta a hivatalos állásfoglalást, amely alapján a rendelkezés november 12-én hatályba is lépett.
Fontos a terminológia használata: nem szponzorációról van szó, mert az ellentételezést feltételez, amely nem megengedett. Adományozást sem lehet használni, mert az költségvetési intézményre nem értelmezhető.
A helyes szóhasználat: támogató – támogatott – támogatás.
A támogató számára ez két szempontból is kedvező; egyrészt csökkenti az adóalapot (s ezzel a társasági adója is kevesebb lesz), másrészt e befizetett összeggel csökkenti az adóját, tehát az adójából fizeti a támogatást. A jogszabály szerint a tárgyév és az azt követő 3 év adóalapjából van mód támogatást adni Magyarország területén. Az állam hozzájárul, hogy az adóját a támogató ne neki fizesse be, hanem kvázi támogatásként átirányítsa egy előadó-művészeti intézménynek. Most zajlik a 7/2009-es OKM rendelet módosítása, amely kísérletet tesz az egyes fogalmak definíciójára. Fontos tudnivalók:
- az után a nézők általi bevétel (általános forgalmi adóval csökkentett  tényleges jegy- és bérletbevétel) után lehet igénybe venni, ami Magyarországon keletkezik.
- Külföldi bevétel után csak akkor, ha a fenti OKM rendelet módosítás jóváhagyja azt, és csak abban az esetben, ha az alapító okiratban a fenntartó alapfeladatként jelölte meg a külföldi fellépést.
Van egy eljárási rend: Támogatási igazolást kell kérni, amit az Előadó-művészeti iroda készít az előadó-művészeti szervezetek adatszolgáltatása alapján (határideje: 2010 január 31.) teljesíteni kell. A kérelemben a nettó hegy és bérletbevétel 80%-ra kell igazolást kérni.
Ki kell tölteni egy adatszolgáltatási kérdőívet – ami tulajdonképpen egy előellenőrzés. Ez azért fontos, mert utólagosan szigorú ellenőrzésekre lehet számítani az APEH részéről.
A filmesek esetében a produkció magyarországi költségének 20%-a írható le az adóalapból. Itt a filmiroda hagyja jóvá a költségvetést. Az előadó művészet esetében az utalás megelőzi az igazolást, ami eleve bizalmi jogviszonyt feltételez a felek között.
Bár mindenki csak jövő évi elfogadásra számított, a 2009. november 12 – december 31. közti bevételre is lehet támogatást igényelni. A lényeg, hogy költségvetési intézmények esetében az adott időszakban befolyt tényleges bevétel (mindegy, hogy mikor vállaltak kötelezettséget), a társasági törvény hatálya alá eső intézményeknél pedig a szolgáltatás teljesítése számít.
Varga Melinda tájékoztatásul elmondta, hogy az állam jövőre mennyi pénzt költ az előadó-művészeti területre: az önkormányzati intézmények (7. melléklet) 11, 8 milliárd ft., OKM fejezet 2,3 milliárd ft, s az állami intézmények támogatásával együtt összesen 25 milliárd forint. Ehhez jön még a számítások szerint 8 milliárd forintnyi jegybevétel után szerezhető mintegy 6,5 milliárd forint támogatás, ami tulajdonképpen átengedett adó, tehát központi költségvetési támogatásnak is felfogható.
Nagyon lényeges, hogy azoknál az intézményeknél, ahol egyéb tevékenység is folyik, külön kell kezelni az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos pénzmozgást, mert szigorúan számon fogják kérni. Az OKM honlapján elérhető a rendelet tervezet, amely az előírt társadalmi egyeztetés után január 1-től lép életbe.
Elmondta még, hogy a jövő év elején új Eu-s támogatási formát lehet igénybe venni alapvetően a közönségnevelés és színházba szoktatás céljára, melynek kezdeményezettjei a színházak. Pályázni lehet többek között szakemberek alkalmazására, közönség utánpótlás kinevelésére, nyári táborokra, stb. Január elején gyors javaslatokat várnak majd, s a Színházi Társaságon keresztül tartanak felkészítőket. Együtt kell ugyan működni oktatási intézményekkel, de a kezdeményezettek egyértelműen a színházak.
Az adókedvezménnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy semmi ellentételezés nem várható el. Tekintettel arra, hogy a jegybevétel a 2008-as adatokból ismert, a fővárosi színházaknál ez segítséget is jelenthet, hogy az önkormányzat a lehető legoptimálisabb módon ossza szét a saját támogatását.
Kérdésekre elhangzott, hogy nem lehet átcsoportosítani, tehát az idei időszakra bérletbevételt jellemzően nem tudnak elszámolni a színházak. Ha esetleg a tervezés ellenére túllépték a 80%-os határt, sor kerülhet szerződés módosításra, de ajánlatos odafigyelni. Az átfutási idő a jogszabály szerint 60 nap, a színházak határideje január 31. Az iktatás sorrendjében bírálják el a kérelmeket. A támogató természetesen szankciókat köthet ki nem teljesítés esetére a szerződésben. Nincs szerződés minta, de sok minden kiszedhető a tájékoztatóból. Lehet általános támogatási szerződést kötni, de akár konkrét produkcióra is szólhat a megállapodás. A támogatások céltámogatásként működnek, az önkormányzat nem vehet el belőle.
A Színházi Társaság vállalja, hogy szerződés mintát küld a tagjainak.
Ha a támogató már élő szerződés alapján egyébként is szponzorálja az intézményt, akkor is igénybe lehet venni az adójóváírást, csak nagyon oda kell figyelni, hogy a szponzoráció esetében kimutatható-e az ellenszolgáltatás.
A törvény a regisztrált szervezetekről szól, támogatás csak a regisztrált szervezetekhez folyhat be, általa létrehozott vagy működtetett alapítványhoz nem.
Amennyiben egy előadást pl. egy cég vesz meg, de a nézőknek nem pénzért adja a jegyet, akkor a szerződésben fontos meghatározni, hogy hány emberről van szó, s fejenként mennyi a jegy. Két szervezet egymás közti vendégjátékát nem lehet mindkét helyen elszámolni. Itt is a szerződésben kell kikötni, ki milyen részben részesül a bevételből. Amennyiben egy harmadik helyen történő vendégjátékról van szó, ott is a szerződésben kell meghatározni a jegybevétel elosztását. Művelődési házaknál is csak az a bevétel igazolható, ami a színházakhoz ténylegesen befolyik.
Az adójóváírásnál a színház nem érdekelt, hogy névleges áron adja a jegyeket (az a regisztrációnál lehet szempont).
Természetbeni szolgáltatás is lehet támogatás (pl. ingyen lift karbantartás)
A Társaság folyamatosan tájékoztatja a színházakat az aktuális eseményekről, várja a véleményeket és eljuttatja tagjainak a kidolgozott szerződés mintát.