Ez történt a Ziránó Színházban
Az esztendő, amit nemsokára búcsúztatunk, szakmailag és emberileg is (esetünkben e két szempontot nem is nagyon lehet szétválasztani) ígéretesen és kedvesen kezdődött.
A Kabóca Bábszínházban játszott Pinokkió előadás fogadtatása melengette szívünket, és azzal a reménnyel töltött el bennünket, hogy egy remek évnek nézünk elébe. A nagy egészet (mármint az évet) tekintve, panaszra valóban nincs okunk, de a “remek” jelző azért nem végig állta meg a helyét.
A téli “rezsikímélős” hetek-hónapok miatt többször is olyan helyszínre keveredtünk, ami cseppet sem volt színházinak mondható (pl. önkormányzat díszterme), ám az ilyen helyzetek minket arra sarkalnak, hogy bebizonyítsuk: az esetek többségében bárhol lehet színházat csinálni.
Még az év elején kezdtük meg Egyszer fenn… című új előadásunk próbáit. Ebben a munkában alkotótársaink Kolozsi Angéla (író), Rumi Zsófia (tervező), Gyulai Csaba (zeneszerző), Veres András (rendező) voltak, és a kivitelezési munkálatokban Rumi Zsófin kívűl Balogh Mihály és Szigeti Árpád vettek részt. A próbákból kissé kiszakadva, de játékörömünket el nem hagyva tartottuk meg februárban a farsangot. Bábos maskarák vonultak végig Hottó utcáin, azzal a szándékkal, hogy ismét sikerüljön elűzniük a telet, és persze egyúttal szórakoztassák és játékukba bevonják a falu lakóit. Nagy öröm számunkra, hogy farsangjaink során számos bábos barátunk tisztel meg bennünket jelenlétével.
Kora tavasszal ért véget a nyíregyházi Móricz Színházban játszott bérletünk, mely során a Kelekótya haramiákat adtuk elő, majd ismét belevetettük magunkat a próbák folyamába.
Tavaszunk legnagyobb élménye a MárkusZínház által szervezett-rendezett-lebonyolított Karakulit Fesztivál volt, ahol rengeteg élménnyel gyarapodtunk. A mai napig beleszédülünk, ha csak arra gondolunk, mi mindent láttunk, éltünk meg abban a pár napban. Szintén fontos élmény volt, hogy Fabók Mancsiék Zsámbéki Zsöllyekertjének kapunyitásánál ott lehettünk, és két előadásunkkal (Pulcinella szerelmes, Babszem Jankó) is megmutatkozhattunk.
A következő állomás Péter számára a Miskolci Csodamalom Bábszínház volt, ahol felújították az általa rendezett Miskolci mesék című előadást. Ezt az eseményt, majd a következő jópár hetet beárnyékolta az a szerencsétlen baleset, ami során Péter eltörte, így gipszbe kényszerítette a jobb lábát. Ennek következtében 3 előadásunkat kellett lemondani, amelyek a Színházi Olimpia keretében kerültek volna színre. A járógipsz lehetővé tette, hogy a további felkéréseknek már eleget tudjunk tenni, így eljutottunk a Színházi Olimpia keretén belül Veszprémbe, Szombathelyre, Győrbe, Zalaegerszegre és Kaposvárra, illetve a záróakkord helyszínére, Budapestre is.
Június 29-én kerítettünk sort új előadásunk házi bemutatójára, majd a Győrkőc Fesztiválon léptünk fel (Péter még mindig gipszben) naponta többször is.
A 2023-as Hottói Bábparádét, amely a nyár közepén zajlott, egy szakmai program előzte meg, mely során a KL Színház és a MárkusZínház beszámolóit hallgathatta meg a nem csak szakmabeliekből álló közönség. A parádé fellépői a Laniakea Színház (KL Színházzal és Magamura Alkotóműhellyel koprodukcióban), a mi színházunk (Ziránó Színház) és a MárkusZínház volt, illetve a Tekergőtér játékait, a Felhővadászatot és a Magamura Alkotóműhely bábkészítő műhelyét élvezhették a résztvevők.
A veszprémi Kabóciádé Családi Fesztiválra két előadásunkat, a legfrissebb Egyszer fenn…-t és a ritkán játszott Ágostont vittük.
Az Ördögkatlan Fesztiválon a Rejtelmes erdő és a Babszem Jankó című előadásainkat láthatták az érdeklődő nézők.
Szeptember elején Szegeden, a Színkópén jártunk, az Egyszer fenn… című darabunkat játszottuk a bábszínház színpadán. Szintén ezzel az előadással rukkoltunk elő Székesfehérváron, a Vörösmarty Színház bérletsorozatában. Szintén a Vörösmarty Színház volt az egyik tagja annak a hármas koprodukciónak, amelyben színházunk részt vett, harmadik tagja pedig a Komáromi Jókai Színház volt, amely helyszínéül is szolgált a Tasnádi István által írt Hapci király című mesejátéknak. Színházunk, illetve Péter vállalta a darab árnyszínház-technikával bemutatott jeleneteinek megrendezését.
Ami a jövőt illeti: kísérletező évkezdés várható, a közös előadások mellett mindkettőnk szakmai útja bővül lehetőségekkel. Zsófi a zalaegerszegi Griff Bábszínházban lesz vendég A kis boszorkány című előadásban, Péter pedig a szegedi Kövér Béla Bábszínházban való rendezésre készül, ami Veres András: Púpos lovacska című bábjátéka lesz.