Ez történt a Mesebolt Bábszínházban

2023-12-19

Ez történt a Mesebolt Bábszínházban

Kovács Géza, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója foglalta össze az 2023-as évet.

Tudom, a 2023/24-s évadról kellene szólni most és itt. Ám én önhatalmúlag, a felkéréssel szembe menvén, kezdeném az év elejével. Már azért is, hogy a fél évad ne lógjon, fityegjen önmagában, mint egy elhasznált, kint felejtett ünnepi zászló augusztus 20. után.

Minden év nehéz. Egyre nehezebb. Nehezül a kéz, lassul a szívdobbanás, a fej kókadozásáról már ne is beszéljünk, s ha jön egy kevés, enyhet adó szél, úgy elröppen, hogy észre sem vesszük. Hol reánk tör a járvány, majd megcsap a háború vihara, a kormányról már ne is beszéljünk, és mi állunk rendületlenül a vártán – Őrzők vigyázzatok, karotok és szívetek legyen ércnél erősebb!

Az elmúlt télnél kezdeném. Közös emléke mindenkinek. Dönteni kellett, vagy döntöttek helyettünk, bezárunk vagy dolgozunk tovább, dacolva az elemekkel. Mi dacoltunk, vacogva, fázva, de nem zártunk be. Egyetlen célunk volt, hogy a nézőknek elfogadható hőmérsékletet biztosítsunk. Sikerült, ha a 18-19 fok annak számít. Az öltözőkben nem igen ment fel 12 fok fölé a hőmérséklet és az irodákban is 16-17 fok volt a maximum, fejmagasságban, de próbáltunk, játszottunk, dolgoztunk. Hősi éneket zenghetnék erről az időről, ám ennek a dalnak írását meghagyom az utókor számára, amikor már itt lesz a Kánaán és nem kell hőssé lenni, s lágy kenyértől, csöpögő méztől fog roskadozni minden bábszínház asztala.

Szervusztok, Pajtikák!

Nem volt elég, hogy áztunk, fáztunk, jobb életre vágytunk, de még a Lázár Ervin Program klasszikus tragikomédia elemekkel tűzdelt folyamata is bekukucskált ablakunkon. Folyamatosan kellet programelemeket, bérleti sorozatokat ide-oda rakosgatni, mert éppen „egy hét múlva indul a program” jelszó érkezett a távoli fővárosból. Aztán minden megtörtént, igaz nem akkor, amikor, és amikor az amikor is valósággá vált, előadás cunamival árasztotta el az a bábszínházat. Igaz ez már az ősz története.

A tavasz lassú nyárrá változott, de mielőtt ezt tette volna reánk tört az Olimpia. Mondanám, hogy ez önként magunkra vállalt tett erős cselekedete volt, ám ez így nem igaz. Én vállaltam és munkatársaim helyt álltak. Ezért jó igazgatónak lenni. Félre téve a tréfát, igazi csapatmunka volt, több színházas együttes gondolkodás. Megérte a fáradságot! A mi triolánk 99 előadást teljesített, 57 tematikus játszóházi foglalkozást tartott 24.340 néző előtt. Megszerveztük a marosvásárhelyi egyetemisták vendégjáték sorozatát, lebonyolítottuk a független pályázatot és minden egyéb program részbe bekapcsolódtunk, kivéve a workshop részt. Azt gondoltam, hogy vállalásaink nem haladhatják meg -nagy mértékben- képességeink határait. Az Olimpián túl is volt élet, melyben szintén helyt kellett állnunk. Csak egy gondolat még, ami kikívánkozik ezzel kapcsolatosan. Nagyszerű volt az az egymáshoz kapcsolódás, amely jellemezte ezt az időszakot, ám mégis ott motozott talán mindenkiben, hogy nem tudtunk fűteni télen, új bemutatót csak akkor tudok tartani, ha többletbevételre teszek szert, vagy pályázati forrást nyerek, s ekkor elkölt a mi triolánk annyi pénzt a rendezvényre, amiből 20-25 bemutatót lehetne finanszírozni.

Szervusztok, Pajtikák!

A nyár nálunk nem a teljes szünetet jelenti már évek óta. Elkezdődött az a folyamat, amelyben egyre aktívabbak vagyunk ebben az időszakban is. Nem lehet holtszezon, mert bevételi taposómalomban működünk. Ezen a nyáron 16 előadást tartottunk.

Néhány szó a pályázatokról. Aminek értelmét látjuk, arra pályázunk. De csak arra, ami nem jelent nagyobb ráfordítást, nem visz el több energiát, mint amennyi a lehetséges eredmény. Ennek fényében ebben az évben 7 pályázatot nyújtottunk be, amiből mindegyik nyert. Ezek jelentős része más színházakkal, bábszínházakkal való együttműködést fogalmaz meg. Így partnerünk a Kőszegi Várszínház, Német Színház (Szekszárd), Griff Bábszínház, Puck Bábszínház magyar tagozata (Kolozsvár). Együttműködtünk a Kabóca Bábszínházzal a Szent Margit előadásuk létrehozásában, de a jövő tavaszi munkánk során a Jurányi Ház is partnerünk lesz.

Királyok könyve: Szent László

A természet rendje, hogy a nyarat követi az ősz, még ha nyárnak is tűnik az, aminek ez a titulus már nem járna. No, itt aztán megindult a munka árja, gátszakadás, földindulás. Bemutatók, felújítások, előadások. Lentebb majd látni fogja mindenki, hogy havi szinten mennyi előadást forgalmaztunk. Csak adalékként tenném hozzá, hogy 6 színésszel, 4 műszakkal tettük mindezt. Ilyenkor elgondolkodom, vajon a nagytekintélyű minisztérium látja-e azokat az eredményeket, melyeket a bábszínházi szakma évről évre produkál, mind minőségben, mind mennyiségben? Félek láthatatlanok vagyunk számukra, a nagy testvér árnyéka reánk vetül.

El kell oda jutnunk, hogy a vidéki bábszínházak támogatása arányos legyen a teljesítményükkel! El kell oda jutni, hogy a mi nézőinkre jutó állami támogatás ne töredéke legyen az „élő” kőszínházakénak! Képesnek kell lennünk kommunikálni a szakma társadalmi fontosságát, mert ha ez nem sikerül iszonyatos lépéshátrányba kerülünk az előttünk álló kenyérharcban. Azt is gondolom, hogy ezt a kérdésfelvetést társadalmasítani kell, széles körben elindítani a nyilvánosság és a döntéshozók felé. Csak magunkra számíthatunk, mert a különböző társaságok belterjesen, érdemek nélküli osztozkodásában mi nem számítunk. Ahogy szűkül majd a finanszírozási keret egymást fogják felfalni a konc körül keringők. Mindenki azzal számol, hogy ha ő bekerül a körbe, majd biztonságban lesz. Az érdekkapcsolatok tobzódása körvonalazódik, a valós szakmai, emberi kapcsolatok rovására.

Hang-Tér-Kép

Félre bú, félre bánat. Az elkövetkező időszakról már nem akarok sokat írni, mert el is fáradtam az eddigiekben. Alant látni fogjátok a terveinket, számainkat.

Nem terhelve Benneteket, még egy rövid kitérő. Igazgató választás, váltás előtt áll a Mesebolt Bábszínház. Rövid időn belül kiderül ki lesz az új igazgató 2024. július 1-től. Gondolom sokan gondoltátok, hogy talán visszatáncolok az elhatározásomból, s újra pályázom. Nem így van. Addig kell valahol maradni, ameddig többet tudok a serpenyőbe helyezni, mint amennyit kiveszek belőle. Most még így van. Most még talán az a vendég vagyok, akit kérnek a vendéglátók, hogy maradjon, s nem az, akinek távozását már nagyon várják, s ha végre elmegy, kitör az igazi buli. Gyönyörű 15 év volt!

És végül néhány adat.

2023-ban 433 előadást játszottunk 34.748 néző előtt. Négy új produkciót állítottunk színpadra, és kettőt felújítottunk. Összesen 25 produkciót tartottunk repertoáron.

2023 bemutatói:

Veres András: A kisgömböc (rendező: Veres András)

Galuska László Pál: A tó titka (rendező: Kovács Géza)